Történet

1960_as évek

Az 1950-ben megalakult Járási sportszövetségek próbálták összefogni és szervezett keretek közé szorítani az államosítás után létrejövő, és gombamód szaporodó községi sportegyesületek működését. A községi sportegyesületeket a területi alapon működő TSZ-ek felügyelték és finanszírozták.
Botfa Rákóczi Tsz SE néven működött. Bázisát képző állami szerve a Községi Közös Tanács Bocfölde, Új Élet MGTSZ” volt. Alapvető célként a bázisszerv dolgozóinak rendszeres mozgásának, testedzésének biztosítását, és a közösségi élet kibontakoztatását jelölték meg az alapszabályban. Természetesen ez szorosan összefüggött az akkori államideológia vezető elveivel.
A sportegyesület tagjai megfelelően az akkori kívánalmaknak labdarúgás, asztalitenisz, teke, sakk és atlétika sportágban próbálhattak a legjobbnak lenni. A Vezetőség az Egyesület színének a zöld-fehéret választotta, sajnos mára homály fedi milyen indokkal.
A 60 években újjáélesztett falusi spartakiádokon rendszeresen részvett egyesületi tagok nemegyszer képviselhették megyénket is. Olyan problémák sem állhatták útját a sportolni vágyóknak, hogy öltözőjükben, villany , fűtés és tisztálkodási lehetőség sem volt, illetve az akkor még tisztázatlan tulajdonú – főképp állami, vagyis Tsz – területen, ahol a falu szélén a labdarúgó pályát kijelölték, rendszeresen állatokat legeltettek, illetve kocsival is rendszeresen jártak át.
A ’70-es évek már a közben jelentősen megerősödő KISZ , és annak tagjai befolyása és irányítása alatt csorogtak. Természetesen a Bocfölde-i TSZ szerepe megmaradt, és támogatást is innen kapott a sport egyesület.
1973-ban a sportegyesületek állami irányítás alá kerülnek. az anyagi feltételeket az Új Élet MGTSZ mellett a Községi Tanács biztosítja. Járási I. osztályba sorolják a csapatot, amelyik sajnos pénzhiány miatt nem mindig tud kiállni vidéken, így a következő 1974-75-ös bajnokságban vissza is esik a 2. osztályba. Az egyesület tagjai KISZ tagok így politikai oktatáson is részt vesznek.
1975-re állandósul, hogy a TSZ a támogatásokat nem fizeti ki. Az állami szervek részéről erősödik a központosítási elv. A cél hogy a területi alapon összefüggő egy bázisszervvel rendelkező egyesületek közül a központi maradjon meg. Ráadásul az egyesületbe egyre nehezebb fiatalokat bevonni, hiszen a város közelsége miatt érvényesül annak elszívó ereje. Mindezek ellenére a labdarúgó csapat a 76-77-es bajnokságban 3. helyezést ér el, mindössze 2 ponttal lemaradva az 1. helyezettől, illetve a sportszerűségi versenyben is az élen végez mindössze 1 kiállítással az évadban .
Az elnökség az egyesület tagjait a pénztelenség ellenére tárgyjutalomban részesíti , így erősítve a csapatmorált.
A 70 évek végén aktuális Ifjúsági és Sport osztály vezetése igyekszik lehetetlen helyzetbe sodorni az egyesületet. Az ifjúsági csapatot Bocfölde csapatához csatolnák, hiszen a központosítás miatt a bázisszerv csapatát akarják csak támogatni. 1978. február 11-én az egyesület közgyűlése elutasítja a Bocföldével való egyesülésre tett javaslatot. A Bocfölde-i Tsz támogatása 1979-ben gyakorlatilag is megszűnik. Köszönhetően az akkori elnök Némethy István konokságának, és elkötelezettségének, a csapatot sikerül egyben tartani.
1980-ban a taglétszám mélyponton . Az egyesület mindössze 38 tagot számlál. Gyakorlatilag a labdarúgó és a teke csapat tagjai alkotják. A maroknyi egyesület labdarúgói dacolva minden problémával 1977- és 1980 között 3-szor is bajnoki aranyat szereznek.
1982. január 1-vel Zalaegerszeg Városi Tanács VB Testnevelési és Sportfelügyelősége a Botfai TSz SE-t nyilvántartásba veszi, mivel Botfa Község ekkor Zalaegerszeggel egyesül, így az egyesület irányítása, egyedüli felügyeleti szervként Zalaegerszeg város sportfelügyelősége kezébe kerül.
Az 1980-as évek közepe viszonylagos nyugalommal telik. Csapataink bajnokságaikban rendszeresen az élen végeznek. Vezetőségünk igyekszik megteremteni a megfelelő körülményeket, és igyekszik elérni a rég áhított sportöltöző építését és sportpálya felújítását.
Közben az átszervezések miatt osztályunkat hol 3. hol 2.B osztálynak nevezik. Labdarúgó csapataink többször is dobogón végeznek (1985-86, 1986-87) és csak a helyosztón maradnak le a felsőbb osztályról.
1986-ban rendezi egyesületünk az első utcabajnokságot (BUB)
Az 1987-es névváltoztatás Termelőszövetkezeti Sport Egyesületről a mai formára végleg megszüntette a 12-13 éve fennálló névleges kapcsolatot. Ekkorra az egyesület szinte egyedüli támogatóként a városi tanácsra támaszkodott. Az elnökség tömegsport jelleg további erősödését tűzte célul. Az gerincet a járási labdarúgó egyesület jelentette, de mellette változatos sportprogramokat asztalitenisz-, teke-, illetve utcabajnokságot rendeztek. Sikerült megszervezni a támogató tagságot is akik 43 fővel évi 50 forinttal járultak hozzá a kiadásokhoz. Ezekben az évben már hangsúlyosan merült fel az öltöző építésének igénye, amire az anyagi fedezet még nem állt rendelkezésre.
A pinceklub átadásával lehetőség nyílik a téli időszakban is programokat szervezni a sportért rajingóknak.
1989.junius 7. a Megyei Bíróság a Botfai Lakóterületi Sport Club társadalmi szervezetet nyilvántartásba veszi.
A ’90-es évek elején a fiatalok kezdik felfedezni maguknak az akkor egyre inkább magára találó sport klubot. Ekkor már a fő támogató Zalaegerszeg mellett a helyi vállalkozók is kiveszik a részüket a csapat fenntartásából. Ki-ki erejéhez mérten pénzzel, mások óriási mennyiségű társadalmi munkával. Az egyesület erősödése és taglétszámának növekedése minőségi növekedést is hoz. A labdarúgó csapat fölényesen nyeri az 1995-96-os városkörnyéki bajnokság 3. osztályát és jogot szerez a 2. osztályban való indulásra.
Öltöző ekkor még mindig nincs, a játékosok egy kiselejtezett buszban öltöznek , a játékvezetők pedig egy pálya melletti civil házban. A vezetőség összefogást sürget, és a hívó szó célba is ér. Egy éves előkészítés, majd majdnem még egy évnyi tervezés, szervezőmunka után 1998 őszén birtokba vehetik, majd 1999.szeptember 12-én avatják fel az elkészült új öltözőt. A közel 4 millió forintos beruházás döntő többsége társadalmi munkában készül. Mire az öltöző elkészül, a labdarúgó csapat is meghálálja a bizalmat, hiszen az 1997-98-as bajnokság ezüstérmeseként kiharcolja az 1. osztályban való indulás jogát.
Az Közösségi Ház létrejöttével újra lehetőség nyílik asztali tenisz, és sakk bajnokság szervezésére. A ezredforduló újabb építkezést hoz. Végre megkezdődik a pálya felújítása is. Az 1 millió forintos beruházást Önkormányzati támogatásból, szponzori támogatásból, illetve ismét rengeteg társadalmi munkával sikerül megvalósítani. A labdarúgó csapat eközben albérletben Sárhidán játszik.
Ez időre állandósulnak és tradícióvá válnak az 1986-tól megrendezésre kerülő füves utcabajnokságok, a pünkösdi sportnap. Egyesületünk részt vesz a NUPI programban, rendszeresen szervez serdülő tornákat és nyári táborokat. Elindul a Válicka–Botfa Kupa melyet a helyi városrészi csapatok a felkészülésükbe építenek.
2006-ban Zalaegerszeg MJ város segítségével, és ismét komoly összefogással sikerül az öltöző felújítását megkezdeni és korszerű, minden igényt kielégítő öltözőt építeni.
Újjászerveződött az öregfiúk csapat is. Bajnokság ugyan jelenleg nincs, de így is szinte minden hétvégén , meghívásos alapon, mérkőzést jegyez.
Tartalék csapatunk amely a fiatalok mellett a még aktív, de a felnőtt csapatból már kiöregedett labdarúgóinkat is foglakoztatja, az elmúlt években több dobogós helyezéssel, majd a 2008-2009-es tartalék bajnokságot megnyerve, aranyéremmel is büszkélkedhetnek.
Az elmúlt évek takarékos, de stabil gazdálkodást hoznak. Egyesületünk sokat köszönhet Zalaegerszeg Város Sportbizottságának, illetve szponzorainknak akik évek óta segítik csapatainkat. Büszkék vagyunk arra, hogy a közel 150 fősre hízott tagságunk nagy része botfai , vagy botfai kötődésű. 60 éven keresztül sikerült életben tartani Klubunkat. Büszkék lehetünk, hiszen településünk adta a teke ifjúsági világcsúcstartóját, Mátyás Szilviát. Országos egyéni teke bajnokot Horváth Károlynét, illetve ma is van településünkön válogatott versenyző, Jandovics Dóra aki serdülő tekeválogatott tagja.
Hol könnyebben , hol izzadságos munka árán, de az összefogás meghozta gyümölcsét. Köszönjük mindenkinek aki tett a sportért , a közösségért vagy „csak” egyszerűen azért,mert jó botfainak lenni.

2010-2015-ig… hamarosan

Kocsis Sándor,Gecse Péter 2010.06.03